XX. századi szolnoki történet

Asszimiláció, kettős identitás

Nézd meg Miklósi Imre videóinterjújának egy részletét, majd olvasd el rövid életrajzát.

Miklósi Imre 1933-ban született Szolnokon, asszimilálódott zsidó nagypolgári családban. Már a nagyanyja is kitért, miként édesapja, egy faipari cég igazgatója is katolizált, így ő már katolikusként, katolikus iskolába járt. Családja társaságát a város katolikus nagypolgársága jelentette. Általános iskolai tanulmányai után, noha katolikus volt, a numerus clausus törvény miatt nem vették fel egyetlen helyi középiskolába sem, ezért Máramarosszigetre, egy katolikus gimnáziumba került. Miután a háború miatt megszűnt az oktatás az iskolában, Terebesfejérpatakra ment, ahol unokabátyjánál élt, amíg a zsidóüldözés kezdetét vette. Akkor unokabátyjával Debrecenen keresztül, kalandos úton jut haza Szolnokra, ahol előbb szüleivel és öccsével együtt kiköltöztetik a házukból, melyet lefoglalt az SS, így kénytelenek voltak a nagybátyjánál élni, akit viszont internáltak. Később a helyi gettóba került családjával, ahonnan apját munkaszolgálatra viszik, őt pedig a család többi tagjával a Szolnoki Cukorgyárba hurcolták. Onnan vonattal hurcolják Ausztriába, ahol a neunkircheni munkatáborban dolgozott. Az orosz előrenyomulás következtében válik ismét szabaddá, és öccsével, édesanyjával és nagynénjével jut haza, ahol a háború után nyomdászatot tanul, majd Budapestre kerül, ahol családot alapít.


ContinueBack to map

Terms and Privacy

© 2024 USC Shoah Foundation, All Rights Reserved