A nagytemplom felépítését követően az izraelita hitközség gyarapodásának, további igényeinek kielégítését újabb építkezéssel szerették volna megoldani. Egy kisebb, körülbelül 300 fős befogadóképességű, fűthető, téli zsinagóga, valamint egy zsidó kultúrház építése vált szükségessé, azonban kitört a Nagy Háború, ahogy a korban emlegették, vagy ahogy ma nevezzük az I. világháború, melyet világgazdasági válság követett, így mindezt csak az 1920-as évek végétől kezdhették megvalósítani.
A kistemplomot 1932-ben avatták fel, és a mai napig Hősök Temploma, vagy Mártírok Temploma néven ismerik a helyiek, emlékezésül az 1848-49-es szabadságharc során, illetve az I. világháborúban harcolt és hősi halált halt szolnoki zsidó polgárokra. Azt azonban talán kevesebben tudják, hogy bár 1942-1945 közötti hároméves kihagyással (amikor megszentségtelenítve, katonák szállásául szolgált) ezt a zsinagógát a mai napig használja az izraelita felekezet, tehát vannak benne Tóra tekercsek. A kistemplom után kezdődött a zsidó kultúrház felépítése, amely 1935-36 körül fejeződött be. Az épületben többszáz férőhelyes, kétszintes, a falakon magyaros tulipán motívummal díszített színházterem, klubszobák és a hitközség irodája kapott helyet, azonban már ekkor is volt benne vetítési lehetőség is. 1945-ben a hazatérő zsidóság menedék helyévé vált az épület, mivel itt működött az amerikai Joint nevű szervezet helyi irodája, amely a hazatérő zsidók megsegítésére élelmet és ruházatot biztosított adományként. Az 1950-es évek közepén a növekvő igény miatt a város harmadik mozija működött itt, az elmúlt évtizedekben pedig változó fenntartásban, de folyamatosan működik, 1980 óta művész moziként.