Věra Solarová 1927-ben született Prágában. Anyja nem volt zsidó. A szülei még a cseh területek náci megszállása előtt elváltak. Věrát az apja, az első világháborúban megrokkant veterán nevelte. Miután a zsidótörvények miatt kirúgták az iskolából, az apját ápolta, akit előrehaladott betegsége miatt kihagytak a Theresienstadtba induló transzportból. Meghalt még azelőtt, hogy a lányát deportálták volna. Věra Theresienstadtban ismerte meg későbbi férjét, és ott érte meg a felszabadulást. A gettóban a földeken dolgozott. Az interjút 1996. január 10-én vették fel Prágában.
Marie Sandová 1916-ben született Třebívlicében. Később Litoměřicében nevelkedett. A prágai Károly Egyetemen orvosként végzett. Férjhez ment, majd Plzeňbe költözött. A prágai gyűjtőponton keresztül deportálták a theresienstadti gettóba, ahol gyógyszerészként dolgozott. Nem akarta magára hagyni a férjét, így önként vele tartott a Theresienstadtból Auschwitz-Birkenauba induló utolsó transzporttal. Onnan továbbvitték Freibergbe, majd Mauthausenbe, végül Horní Břízába. Sikerült megszöknie a halálmenetből, majd a háború végéig Dél-Csehországban bujkált. A felszabadulás után Třeboňban telepedett le, és gyógyszerészként dolgozott. Az interjút 1996. április 23-án vették fel Prágában.
Erika Žádníková az ausztriai Krems an der Donauban született 1920-ban. Később a Kamenice nad Lipou közelében lévő Těmiceben nevelkedett. A fokozódó zsidóüldözés hatására 1940-ben férjhez ment. Az esküvőt a megszállás előtt röviddel épített helyi zsinagógában tartották, zsidó hagyományok szerint. A férjet és a feleséget az egyik helyi gazdaság földjére rendelték munkaszolgálatra. Tábor városából deportálták a theresienstadti gettóba. Miután Theresienstadtból továbbküldték, túlélte az auschwitz-birkenaui és a kurzbachi táborokat. Liednitz városa közelében érte meg a felszabadulást. Az interjút Kamenice nad Lipouban vették fel 1996. október 24-én.
František Lukáš 1911-ben született Prágában. A képzőművészet, a rajzolás és festészet iránt érzett tehetséget. Bár gimnáziumban érettségizett, vett magánórákat rajzolásból, és a munkásosztály festészeti iskoláján is tanult. A megszállás előtt kezdte el tanulmányait a cseh műszaki egyetem építészeti és építőmérnöki karán. Túlélte a theresienstadti gettót, majd az auschwitz-birkenaui, oranienburg-heinkelwerkei, sachsenhauseni és schwarzheidei táborokat. A háború után színházban és a Barrandov filmstúdió forgatókönyvírójaként dolgozott Prágában. 300 rövidfilm stáblistájában szerepel a neve operatőrként. Az interjút 1996. január 18-án vették fel Prágában.
Raja Žádníková Palesztinában, Tel Aviv-Jaffában született 1929-ben. A szülei Európából mentek oda: anyja Bécsből, apja Prágából. Családja számára nem volt könnyű az élet Palesztinában, így a babával hamarosan Prágába költöztek. A családot 1942 elején deportálták a theresienstadti gettóba. Raja apját később Auschwitz-Birkenauba szállították, ahol nem érte meg a háború végét. Raja és édesanyja Theresienstadtban érte meg a felszabadulást. A háború után Raja orvosi egyetemet végzett, majd sok éven át a prágai Podolí anya- és gyermekgondozó intézetében dolgozott. Az interjút 1996. február 2-án vették fel Prágában.