A gettó idején a Vrchlabí barakkokban hozták létre a központi kórházat.

Az orvosokat és az ápolókat a gettó foglyai közül választották ki. Munkájukat a gyakori áramszünet, víz- és gyógyszerhiány és az orvosi eszközök hiánya nehezítette meg. A központi zuhanyozó, amelyben 140 ember tudott egy óra alatt lezuhanyozni, szintén ebben az épületben volt, de a vízhiány miatt gyakran nem volt használható.

A gettó túlzsúfoltsága, a nem megfelelő és nem elegendő higiéniás létesítmények, a rossz tápláltság, a stressz és a kimerültség mind ideális feltételeket teremtettek a különféle betegségek terjedéséhez. Például 1943 februárjában minden harmadik fogolynak volt valamilyen betegsége. A fertőzések terjedése azonnal meglátszott a magas halálozási arányokon.

Sokkal többen is meghalhattak volna, ha a foglyok nem szervezik meg saját egészségügyi ellátásokat. A nehéz körülmények ellenére még néhány igen komplikált műtétet is végrehajtottak az orvosok és az ápolók.