Alice Hrbková 1928-ben született Prágában. A nürnbergi törvények szerint apja zsidó volt, anyja pedig német. Bár a család nélkülözött, Alice úgy emlékszik, hogy boldog gyerekkora volt. Édesanyja a háború kezdetén tuberkulózisban meghalt, így Alice és apja elvesztették azt a védelmet, amit egy árjával kötött házasság nyújtott volna nekik. Alice-t 1943-ban deportálták a theresienstadti gettóba, és ott érte meg a felszabadulást. Az interjút 1997 februárjában vették fel Nový Borban.
Helga Hošková 1929-ben született Prágában. Miután a zsidótörvények miatt kirúgták az iskolából, a theresiendstadti gettóba deportálták, ahol naplót írt és rajzokat készített. 1942 júliusától kezdve az L410 számú lányotthonban lakott. 1944-ben anyjával Auschwitz-Birkenauba deportálták, majd onnan tovább Flossenburgba, Freibergbe és végül Mauthausenbe, itt érte meg a felszabadulást. A háború után a Képző- és Iparművészeti akadémián Emil Filla stúdiójában tanult, és festőművész lett belőle. Képein gyakran jelennek meg Theresienstadt és a holokauszt témái. Az interjút 1996. február 1-én vették fel Prágában.
Marianna Foltýnová Opavában született 1922-ben, majd Prágában nevelkedett. Anyja remek szakács volt, és az ezerkilencszázharmincas években németországi menekültekre főzött, hogy a családi kasszát kiegészítse. Marianna a megszállás után nem sokkal egy zsidóknak is nyitva álló kávézóban ismerkedett meg későbbi férjével. A férfit a legelső transzporttal (Ak) deportálták a theresienstadti gettóba 1941-ben. Mariannát néhány hónappal később küldték utána. Ott házasodtak össze, majd végig férj és feleség maradtak. Az interjút 1996. október 14-én vették fel Prágában.
James (Jaroslav) Bor Milevskóban született 1920-ban. Eredeti családneve Bloch volt. Az apja a csehszlovák légió tagjaként Olaszországban harcolt az I. világháborúban, és családja mindig is csehnek vallotta magát. Jaroslav Tábor városában járt gimnáziumba, majd Prágában csatlakozott a Mladá kulturához, a kommunista diákmozgalomhoz. Kommunista tevékenység miatt már 1939 januárjában letartóztatták, de büntetését csak a Cseh-Morva Protektorátus alatt ülte le. Valószínűleg ez vezetett oda, hogy már az első transzporttal (Ak) a theresienstadti gettóba deportálták. Fogolyként nem csak Theresienstadtot élte túl, de Auschwitz-Birkenau, Eichen és Taucha koncentrációs táborait is. Az interjút 1996. október 10-én vették fel Prágában.
Zuzana Rydygerová zsidó családba született 1924-ben Prágában. A zsidótörvények miatt a nyolcosztályos gimnázium 4. osztályából kirúgták. A vőlegényével, Jiří Kohnnal nem sokkal az előtt akart házasságot kötni, hogy Jiřít az első transzporttal (Ak) a theresienstadti gettóba deportálták. Zuzana azonban a szüleivel érkezett a gettóba 1942 szeptemberében. Theresienstadtban teherbe esett, és 1943 decemberében kisfia született. Az újszülöttet elszakították tőle és megölték. Zuzana Theresienstadtban érte meg a felszabadulást. Az interjút 1996. március 4-én vették fel Děčínben.
Ruty Blažková 1929-ben született Brnóban. Az apja a cseh államvasutaknál dolgozott felügyelőként. Ez lehetett az oka, amiért a Gestapo röviddel a megszállás után bebörtönözte és kihallgatta őt. Mielőtt a zsidókat minden iskolából kitiltották volna, Ruty a brnói Egyesült Zsidó Reformgimnáziumban tanult. 1941-től kezdve testvérével és szüleivel két másik zsidó családdal kellett megosztozniuk egy lakáson. 1942-ben mindannyiukat a theresienstadti gettóba tartó transzporttal deportálták. Ruty a legtöbb idejét az L410 számú lánykörletben töltötte. Naplójába illusztrált bejegyzéseket írt a theresienstadti élet mindennapjairól. 1945 februárjában egy Svájcba tartó rendkívüli transzportba került, ami valószínűleg a nácikkal folytatott titkos megállapodások eredménye volt. Az interjút 1996. március 21-én vették fel Brnóban.