Olvasd el a helyszínhez tartozó információt vagy hallgasd meg az audioguide-ot a következő oldalon!
A 19. században a kecskeméti zsidó népesség száma folyamatosan emelkedik, így hamarosan a kis zsinagóga nem bizonyul elegendőnek a közösség számára. 1864-ben a helyi zsidó közösség Fischmann Simon rabbi (Fényes Adolf zeneszerző édesapja) javaslatára úgy dönt tehát, hogy nagyobb épületet emel. Az ifj. Zitterbarth János által romantikus stílusban megálmodott épület hét év múlva, 1871-ben kerül felavatásra. A neológ irányzat jegyeit magán hordó új zsinagóga Kecskemét város egyik ikonikus épületévé vált impresszív fehér épületfrontjával, rózsaablakával, tornyaival és kupolájával. A kupola városszerte arról is nevezetes, hogy szerkezetét a várost sújtó 1911-es földrengés megrongálta, és a megbillent hagymakupolát lótuszbimbót formázó kupolára építették át. Az épület külseje alapvetően meghatározta a városképet, melyet a dualizmus alatt ehhez igazítottak.
Tágas belső terét a karzatot tartó vékony öntöttvas oszlopok tartották, mennyezetét keleties festéssel díszítették. Az új zsinagóga már 554 férfi és 334 nő befogadására volt alkalmas. Az 1940-es évek eseményeinek hatására azonban az épület funkció nélkül maradt, ahogy több vidéki zsinagóga is. Kecskemét város 1966-ban vette meg az épületet, mely ma már a Technika Háza nevet viseli, és konferenciáknak és a város egyik népszerű klubjának ad helyet. Az emeleten hiteles Michelangelo szobormásolatok láthatók.
A zsinagógát a nagyobb számú neológ, azaz modernebb, újító szemléletű zsidó irányzat tagjai használták, akik a többségi keresztény társadalom életébe igyekeztek beilleszkedni. Az irányzat követői szertartásaikon már a magyar nyelvet is használták, a polgári divatot követték öltözködésben és haj-, illetve szakállviseletben. Liturgikus rendjében nem tért el az ortodox irányzattól, de az ünnepek szigorú előírásain lazítottak. Így például a zsidó szertartások alkalmával az ima héberül hangzik el, de a kiegészítő tanítást a rabbi már magyar nyelven közvetíti. A neológ irányzat az itt látható módon az építészetben is közelített a keresztény magyar lakosság megszokott stílusához. A megjelenő tornyok, a díszítés, az óra, a szószék ezek hatására jelenik meg a zsinagógaépítészetben. A zsinagóga tágas udvarral is rendelkezett, ahol fénykorában kóser vágó, kultúrterem és az iskola tantermei működtek. Itt kapott helyet a mikve, azaz a rituális fürdő és az öt szobából álló kórház is.