Kováts József

„Kováts József Békéscsabán született 1926-ban […]. Érettségi után rögtön behívták katonának, a második világháború végén Németország területén hadifogságba esett, 1946-ban tért haza. A szegedi orvosi egyetem elsőéves hallgatója volt, amikor 1947-ben egy, a Magyar Szabadságpárt délvidéki szervezetének tagjai ellen folytatott népbírósági perben négy év börtönre ítélték, mert részt vett az addig kötelező iskolai hit- és erkölcsoktatás fakultatívvá tételének javaslata elleni diáktüntetésen. A börtönévek egyetemi álmait is szertefoszlották, szabadulását követően traktoros, majd könyvelő lett, de a közéletből, az egyetemi ifjúság életéből továbbra sem maradt ki. 1956-ban például állandó vendég volt a József Attila Kör vitáin, rendezvényein. […] Október 29-én a Perbíró József vezette Forradalmi Nemzeti Bizottság tagja lett, megszervezte a nemzetőrséget. Az ÁVH-sok elleni esetleges leszámolásokat szerette volna elkerülni, ezért kezdeményezte őrizetbe vételüket. […] A szovjet intervenció hírére a forradalmi bizottság az ellenállás élére állt. Abban, hogy a városban különösebb összecsapás nem történt – a realitásokat felmérő Perbíró József mellett – Kovátsnak is nagy szerep jutott, aki szorgalmazta a fegyverek begyűjtését. A bizottság hiába kezdeményezett kapcsolatot a Kádár János vezette kormánnyal, és ismerte el azt, mégis letartóztatták tagjait. A Perbíró József és társai perben első fokon eljáró Szegedi Megyei Bíróság Pozsgai István vezette tanácsa 1958. február 13-án szervezkedés vádjával halálra ítélte Kovács Józsefet, amit a Legfelsőbb Bíróság Cieslár Viktor elnökölte Népbírósági Tanácsa másodfokon helybenhagyott. Az ítéletet 1958. október 6-án, az aradi vértanúk napján hajtották végre. […] Földi maradványai a mai napig nem kerültek elő.”

Forrás: https://infostart.hu/belfold/2016/10/13/arcok-56-bol---kovats-jozsef