Olvasd el a helyszínhez tartozó információt!
A mádi rabbiknak mindig is volt jesivája a nagyobb, 16-18 éves fiúk számára. Az egykori rabbilakás és vallási főiskola a zsinagógával szemközt található épületben működött. Ebben az épületben lakott a mindenkori rabbi, a lakás mellett otthont adva a jesivának is, ahol a fiúk tanultak. Messze földön híres rabbik működtek itt, sírjaikat a mádi zsidó temetőben, az északi városszélen, a domboldalon mindmáig sokan keresik fel. A csodarabbik a 18. században tűntek fel Északkelet-Magyarországon és Erdélyben a Galíciából betelepült zsidó vallási közösségek körében. Ők olyan karizmatikus személyek voltak, akik egyfajta lelki vezetőként segítették a közösség tagjainak lelki fejlődését. A csodarabbik a haszidizmus központi alakjai voltak, akiket a közösség tagjai rendszeresen felkerestek egy-egy nagyobb jelentőségű döntés előtt vagy betegség esetében, segítséget, tanácsot kérve. A haszid (héberül: hű/jámbor) zsidó vallási irányzat a 17. században jött létre Lengyelországban, és innen terjedt át Ukrajnába és Magyarországra. A haszidizmus megalapítójának Baál Sém Tovot tartják. Az egyszerű emberek problémáit, kilátástalannak tűnő helyzetét enyhítette, hogy azt hangsúlyozta, hogy a Tóra minden egyes zsidóé, és az istenszolgálatnak bárki eleget tud tenni függetlenül társadalmi helyzetétől és a vallási tudományokban való jártasságától. Ez az újfajta, mégis a hagyományokban gyökerező vallásos életmód segítette megélni a zsidó hitélet mélységeit a valláshoz korábban kevésbé kapcsolódó, arról keveset vagy semmit sem tudó egyszerű emberek számára. Mára az épület a Tokaj-hegyaljai zsidó emlékhelyek központja lett. Az épületben múzeum, interaktív kiállítótér, kulturális centrum, kutatószoba, szálláshely és információs központ működik.