A zsinagóga sorsát a 20. század első felében egyre inkább erősödő antiszemitizmus, majd a vészkorszak eseményei erőteljesen meghatározták.
Magyarországon az antiszemitizmus a 19. század végétől egyre hangsúlyosabban jelen volt, majd a 20. század első felében már politikai jellegűvé vált. Az egyre inkább jobbra tolódó kormánypolitika törvényessé tette ezt a jelenséget, állami szintre emelte. Ennek első példája az 1920-ban megjelenő numerus clausus, amely az oktatásban hoz megkülönböztető, hátrányos intézkedést a zsidók számára.
Mit gondolsz, miként volt tetten érhető az antiszemitizmus a település életében a vészkorszakhoz közeledve?