A 20. század első évtizedeiben Tállya jelentősége mint borkereskedelmi központ fokozatosan csökkent, ugyanígy a zsidóság lélekszáma. Azonban az 1930-as évekig társadalmi elfogadottságuk, gazdasági jelentőségük változatlanul megmaradt. Az 1920-as évek második felében a tállyai rabbit, Rosenbaum Lipótot megválasztották a Zemplén vármegyei önkormányzat egyik képviselőjének.
Az 1930-as évek második felétől a helyzet drasztikusan kezdett megváltozni. Magyarország egyre jobban közeledett a hitleri Németországhoz, mely felvillantotta a trianoni békében elvesztett területek visszacsatolásának lehetőségét. A gazdasági világválság egyik következményeként felerősödtek a közéletben a szélsőséges politikai irányzatok, köztük az antiszemitizmus. Megszülettek az első zsidótörvények (1938 és 1939), amelyek fokozatosan kiszorították a zsidóságot az értelmiségi, művészeti és gazdasági pályákról. Magyarország 1941-ben a náci Németország oldalán lépett be a háborúba, és ugyan a magyar zsidók egy ideig viszonylag biztonságban érezhették magukat, az 1944. március 19-i német megszállás után villámgyorsan bevezették azokat a zsidóellenes intézkedéseket, amelyeket addigra már Európa számos országában végrehajtottak; köztük a megkülönböztető sárga csillag viselését.