Ezt az utcát eredetileg Zsidó utcának nevezték, ami arra vezethető vissza, hogy 1300 körül zsidó családok telepedtek itt le: ők építették az első lakóházakat az utcában és a 14. század elején ők hozták létre az Ó-Zsinagógát. A zsidók soproni letelepedésének pontos időpontja nem ismert. A mai Magyarország területén, már jóval a magyar honfoglalás előtt számottevő zsidó közösség élt. Az államalapító Szent István, aki felvette és uralkodó vallássá tette a kereszténységet, törvényeiben a különböző népeknek és vallásoknak, így a zsidóknak is jogegyenlőséget biztosított. A megerősödő városokba egyre több zsidó költözött, így kialakultak a „történelmi hitközségek”, köztük Sopron városában is. A Sopronba beköltöző zsidók főleg osztrák területekről és Bajorországból érkeztek. Sopronban a 13. századra két fő utca keletkezett, a Kolostor utca, és ahol most vagyunk, a Zsidó utca, később Új utca. Az utcát annak ellenére nevezték felváltva Zsidó utcának, hogy már a középkorban sem csak zsidók lakták. A zsidó kereskedők itt telepedtek le, és két zsinagógát is építettek az utcában.
1944-ben ez volt az egyik utca, amelyben kijelölték a soproni gettót. Az Új utca 28. szám alatt álló ház falán található tábla is megemlékezik erről.