Minthogy a hitközség nem tartott fenn önálló iskolát Keszthelyen, így a zsidó diákok a város különböző iskoláiba jártak, vegyesen más felekezetű diákokkal. Az asszimiláció mértéke abban is megmutatkozott, hogy a zsidó hitközség 1906-ban nagyobb összegű hozzájárulással támogatta a premontrei katolikus főgimnáziumot, ahová zsidó fiatalok is járhattak.
Az I. világháború veszteségei után erősödő antiszemitizmusnak köszönhetően 1920-ban bevezették a Numerus Clausus törvényt, amely a zsidók arányát korlátozta a felsőoktatásban. Ennek hatása a középiskolai tanulmányokat folytatók körében is érezhető volt, mivel az egyetemi felvételhez kiemelkedő eredményekre volt szükség, meghatározott tantárgyakból. Ha tehát zsidó diákokat nem vesznek fel a gimnáziumba, csökken az egyetemre felvehetők aránya is. A polgári iskola elvégzésével alacsonyabb képzettséget igénylő tisztviselői, ipari, kereskedői pályák betöltésére nyílt lehetőség, így a legtöbben – és kiemelkedően a lányok – Keszthelyen is polgári iskolákba nyertek felvételt.
Mit gondolsz, milyen volt a légkör a polgári iskolában a ‘30-as évek végén?