Keszthely a századfordulóra jelentős iparos-és kereskedővárossá, illetve regionális piachellyé vált. A heti vásárok szerdán és pénteken, országos vásár egy évben hatszor volt Keszthelyen.
Sági János így ír Keszthelyről 1910-ben:
„A tisztviselők, polgári értelmiségiek, kereskedők és iparosok városa…fejlett igazgatási, oktatási (elemi iskolától a gazdasági akadémiáig), társadalmi, és kulturális élettel. A lakosság ráadásul a fürdők (Balaton és Hévízfürdő) áldásait is élvezi, amiért nem kell máshova utazni. A Fő utcára érkezünk először: meglep bennünket a fürdőváros nagy aránya. Csinos, többnyire emeletes házak szegélyezik utunkat. Feltűnik az uralkodó rend és tisztaság.”
Archív fényép és szöveg forrása: Goldschmied Iván, Szarka Lajos (2005): Keszthely zsidóságának története 1699-2005 (51., 71. oldal)
Nézz körbe a Fő téren és keresd meg az egykori Fő utcát (mai Kossuth Lajos utca). Gondolatban utazz vissza az időben, majd hasonlítsd össze a város mai képével Keszthely belvárosát. A fenti képek között egy korabeli felvételt is találsz.
- Milyen benyomásod van ma Keszthelyről?
- Miben hasonlít és miben különbözik a Sági János által leírtaktól?