Az I. világháborút követően fokozódott a magyarországi antiszemitizmus, többek között, olyan hamis vádak érték a zsidóságot, hogy kibújtak a hadkötelezettség alól. A két világháború közötti időszakot az az általános nézet uralta, hogy a zsidóság a gazdasági hatalom mellé politikai hatalomra is törekszik. A parlament 1920-ban fogadta el a numerus clausus (zárt szám) törvényt, amely meghatározta az egyes magyarországi kisebbségekhez tartozó egyetemi hallgatók maximális számát, ügyelve az adott nemzetiségek arányára a teljes magyarországi lakosságban. Az intézkedés egyértelműen a magyarországi zsidóság ellen irányult. A magyar zsidóság helyzetének romlása Hitler németországi hatalomra jutása után felgyorsult. Magyarországon a parlament 1938-tól kezdve több antiszemita jogszabályt, úgynevezett zsidótörvényeket hozott, amelyek fokozatosan megfosztották a zsidó lakosságot az állampolgári jogaiktól.