Olvasd el a helyszínhez tartozó információt vagy hallgasd meg az audioguide-ot a következő oldalon!
A 19. században a városfejlődéssel, az iparosodással és a polgárosodással párhuzamosan a zsidóság száma is növekedett a fővárosban, így Zuglóban is. A 20. század, a második világháború és a holokauszt azonban ezt a csodálatos fejlődést, gyarapodást megállította és megváltoztatta az addigi képet. A trianoni sokk és a világgazdasági válság miatt a Horthy-rendszer időszaka alatt gyökeres változások köszöntöttek be, melyek rányomták bélyegüket a fővárosra, és a kerületre is. Megszületnek a zsidóellenes törvények és kezdetét veszi a század végén politikai jogaiban emancipálódott (egyenjogúsított) és egyre jobban asszimilálódott (a többségi társadalomba beolvadt) zsidóság kirekesztése, jogaitól való megfosztása, majd fizikai üldöztetése.
A zsinagóga épületén látható „A holokauszt során mártírhalált halt zuglói áldozatok” emléktáblája, mely a Thököly úti nyilasházból, 1944 telén a zsinagógába hurcolt és meggyilkolt zsidó mártírok emlékezetére készült. A II. világháború alatti zsidó üldöztetés alatt ez a szent hely borzalmas eseményeknek volt tanúhelye. Ezért a közösség vallási vezetőjének, Kardos Péter főrabbinak a szavai szerint minden egyes szertartásnak, esküvőnek sokkal nagyobb a jelentősége ebben a templomban, mint bárhol másutt. A főváros legnagyobb kerületének öt zsinagógájából ez az egy maradt fenn, amely egyúttal az ország „legnagyobb mártíremlékműve”is.