Olvasd el a helyszínhez tartozó információt vagy hallgasd meg az audioguide-ot a következő oldalon!
A botlatóköveken mindenütt ugyanazok az információk olvashatóak: ki az illető; mikor született és halt meg; hol lakott; és mi lett a sorsának további alakulása. A művész kb. 60 ezer követ rakott le saját kezűleg Európa 22 országában. A botlatókövek mára a világ legnagyobb decentrális emlékművévé váltak. Eddig idehaza csaknem négyszáz követ süllyesztettek a járdába. Sokak szerint jelképes temetés ez azok számára, akiknek nincs sírja, a botlatókő és a hozzá kapcsolódó betontömb pedig egy sajátos urna, rajta, benne az illető neve, és ezáltal személyes, egyedi emlékezete.
A Waldhauser család botlatókövei az Ilka utca 36. szám előtt található. Az apa, Waldhauser Béla, 1893. január 31-én született Székesfehérváron. Nem kötelezték munkaszolgálatra, hanem utolsó lakhelyéről, Kispestről 1944 októberében, a nyilas hatalomátvétel időszakában deportálták. Halála kapcsán ellentmondásos, hogy a kövön lévő adatok szerint 1944 júniusában elhurcolták és Budapesten megölték, viszont a Holokauszt Emlékközpont adattára szerint a buchenwaldi haláltáborban halt meg 1944. október 28-án mindössze 51 éves korában. Az anya és egyben feleség, Waldhauser Béláné, született Freibauer Gizella 1892-ben Pilisszentkereszten született, tehát ő is a Budapest környéki, vidéki zsidósághoz tartozott. Ő sem volt munkaszolgálatos, viszont a kövön lévő információk és az adattár alapján valószínűsíthető, hogy férjével együtt, Kispestről őt is deportálták. A kövön lévő információ alapján Mauthausenbe, egy másik ismert haláltáborba került, ahol 1944 novemberében megölték. A gyermek, Waldhauser Ottó 1930-ban született. Az egyetlen információ róla a kövön lévő tényadat, hogy a mindössze 14 éves fiút a nyilasok 1944 decemberében a Stefánia úton agyonlőtték. Az itt lakott család egyike volt Zugló magyar-zsidó áldozatainak. A család legfiatalabb tagja még gyerek volt, amikor a háztól nem messze lévő nyilas ház mellett származása miatt megölték.