Olvasd el a helyszínhez tartozó információt!
A tervezők (Faragó Ferenc, Vágó László) eredeti elgondolása az volt, hogy a templom előkertjéül szolgáljon egy füvesített, fásított nyitott közösségi tér, amely a neológ közösség nyitottságát is kifejezte volna. A történelem azonban felülírta ezt a funkciót, ugyanis 1944 telén a régi pesti zsidónegyed területén felállították a budapesti nagygettót (1944.november 30.-1945.január 18.) A gettóban elhunyt áldozatokat nem lehetett kivinni a temetőkbe (részben a háborús állapotok miatt, részben a gettóból való kijárási korlátozások miatt). Nagyon sokan életüket vesztették a hideg, a betegségek, az éhezés vagy gyilkosságok következtében. A holttesteket a gettón belül kellett eltemetni, azonban ezen a kis területen csak két temetkezésre alkalmas terület volt: a Klauzál tér és a Hősök kertje (azóta Hősök Temetője). Mindkét terület rövid időn belül tömegsírrá változott. A Klauzál térről a háború után exhumálták (kiemelték, majd temetőben újratemették) a holttesteket, míg a Hősök temetőjében – mely nem működő temető, hanem emlékhely – ma is több mint 2000 holttest fekszik.
A gettó felszabadulásakor, 1945. január 18-án, az utcákon több ezer temetetlen holttest feküdt, csak a Klauzál téren több, mint 3000 halott volt. A halottak közül 1140 név szerint ismert és további több, mint 1000 ismeretlen személyt a zsinagóga udvarán, 24 közös sírba temettek el. A Dohány utcai zsinagóga az egyetlen a világon, amelynek kertjében temető van, hiszen a zsidó vallás szerint az élet és a halál szigorúan elválasztandó: a temetőt a város szélén kell felépíteni, semmiképpen nem a zsinagóga közelében. Az események tragikusságát növeli, hogy a gettón belül a zsinagóga közvetlen szomszédságában kellett kijelölni az egyik temetkezési helyet.
Szimbolikus, hogy a Hősök temploma olyan emberek számára állít emléket, akik a hazájukért adták életüket, míg a zsinagóga előkertjében olyan áldozatok fekszenek, akik a hazájuk által kitaszítva haltak meg, meggyilkolták őket. Tovább erősíti az ellentmondásokat, hogy mindez közvetlenül a magyar zsidó közösség asszimilációjáról tanúskodó Dohány utcai zsinagóga, valamint a modern Izrael államának megálmodója (Herzl Tivadar) szülőházának egykori helye mellett történt.
A Wesselényi utcai árkádsor egyik oszlopán a gettó felszabadulására emlékeztető tábla látható. Ez a tábla jelöli azt a helyet, ahol a gettó egyik kapuja működött."