Olvasd el a helyszínhez tartozó információt!
A békéscsabai zsidók története a XIX. század elején kezdődik. Az 1817-es népösszeírás idején a zsidó letelepedők már közösséggé szerveződtek. Az 1830-as évek elején alapítanak hitközséget, és 1840-ben választják meg első rabbijukat Hirschfeld Józsefet, aki nem tudott magyarul, ezért beszédeit németül mondta el. Az első zsinagóga 1846-ban épült a mai Lázár és
Luther utca sarkán. Az utcát 1851-ben hivatalosan is Zsidó templom utcának nevezték el, és így hívták egészen 1910-ig.
Az 1860-as években kezdett erősödni Békéscsabán a konzervatívok és haladók közötti ellentét, amely itt is szakadáshoz vezetett.
1893 nyarán készült el Langer Lipót budapesti építész tervei alapján az új kéttornyú status quo zsinagóga, amely híven tükrözte a békéscsabai zsidóság tekintélyét és a társadalomban elfoglalt helyzetét.
A szakadás után az ortodoxok 50 taggal megalakították a hitközségüket. 1894-ben felépült az új ortodox zsinagóga. 1909-ben az addig status quo alapon működő hitközség a neológ irányzathoz csatlakozott.
Külön imaháza volt az 1920-as évek végén mintegy 25 tagot számláló haszid közösségnek. Az első világháború után érkezett Kárpátaljáról és a trianoni Magyarország északkeleti vármegyéiből néhány haszid család. Jiddisül beszéltek, és meglehetősen zárkózott életet éltek.
1950-ben a neológ zsinagóga állami tulajdonba került, és időközben államosították a zsidó iskolákat is. 1968-ban már csak 151 zsidó élt a városban. Az ezredforduló óta Békéscsabán már csak néhány zsidó család él. Napjainkban csupán az áldozatok emlékére évente rendezett istentiszteletek alkalmával használják a neológ temető mellett épített imaházat. Idővonal: 1817: a népösszeírás idején 13 zsidó vallású él Csabán 1830: a hitközség megalapítása 1840: a hitközség 110 tagú, az első rabbi Hirschfeld József 1846: az első zsinagóga felépül a mai Lázár és Luther u. sarkán 1870: 86 hitközségi tag tiltakozást ír alá a neológ irányzathoz való csatlakozás ellen 1872: a status quo irányzathoz csatlakozik a hitközség: nem vezetnek be változtatásokat, a kialakult hagyományok útján haladnak tovább 1882: a hitközségi jegyzőkönyvet a korábbi német helyett magyar nyelven kezdik vezetni 1883: a hitközség a neológ irányzathoz kíván csatlakozni, a közösség ortodox tagjai kiválnak a közösségből 1893: Langer Lipót budapesti építész tervei alapján elkészül az új kéttornyú status quo zsinagóga 1894: felépül az ortodox zsinagóga 1909: Az addig status quo alapon működő hitközség a neológ irányzathoz csatlakozik 1912: dr. Silberfeld Jakab főrabbi kerül a neológ hitközség élére 1928: Tigermann Ignác lesz az ortodox hitközség főrabbija 1949: 204 neológ és 230 ortodox tagja van a hitközségeknek, ám a kivándorlások miatt folyamatosan csökken a zsidók létszáma Békéscsabán 1950: a két irányzat egy közösségbe tömörül, a neológ zsinagóga állami tulajdonba kerül, a jesivák épületeit eladják. 1971-ben eladják az ortodox zsinagógát