Olvasd el a helyszínhez tartozó információt!
Az 1828. évi országos népösszeírás szerint Csabán 11 háztalan zsellér izraelita szerepel. 1832-33-ban 16 családban 62 zsidó élt a településen. A családfők közül tizennégyen házalók, ketten pedig kézművesek voltak. A település gazdasági életében jelentősebb szerepet játszottak Brayer Abrahám és Berger Izsák, utóbbi a Casinónak is tagja lett, tehát a nemesi és értelmiségi réteg is befogadta őt. 1840 körül Berger Izsák csabai polgár engedélyt kapott egy sörház és gőzfürdő felépítésére a liget szélén, a Kórház utcában. Itt nyílt meg Izsák mester serfőzdés vendégfogadója és benne gőzfürdője. Ez időben még nem volt színháza a városnak. Az ide eljutó vándor színtársulatok Berger Izsák sörházában tartották előadásaikat. Ez volt tehát a csabai színjátszás bölcsője. A Berger-sörház valamikori helyén a közelmúltban nyitották meg a Munkácsy Hotel nevű új vendéglátó intézményt. 1849-ben kimondták a teljes egyenjogúsítást a zsidóságnak az osztrákokkal szembeni harcokban tanúsított hazafias magatartásáért. A zsidók asszimilálódása felgyorsult, különösen az 1867-ben hozott emancipációs törvény meghozatala után, amely feljogosította őket minden polgári és politikai jog gyakorlására. Így vált lehetővé, hogy a 19. század második felében a kereskedelemhez értő zsidóság irányító posztokat foglaljon el a pénzügylet és gyáripar jelentős részében. A 20. század elején a csabai zsidóság jelentős szerepet játszott a lendületnek induló ipar-és kereskedelemben. Gyárakat alapítottak, külföldi kapcsolatokat létesítettek, valamint kiszélesítették a nagybani kereskedelmet a vidéki kisebb helyek bevonásával. Békéscsabán is kibontakozott a szeszipar és a malomipar. A Békéscsabai István Malom a várost keresztülszelő Élővíz-csatorna keleti partján helyezkedik el. Több mint 150 éve tartozik már a városképhez. A békéscsabai képviselő testület 1852-ben gőzmalom létesítését határozta el. Pain Antal kezdetekben létrehozott gőzmalmát először az Epstein család, majd 1872-ben Rosenthal Márton gyulai zsidó szappanos- és gyertyaöntő mester fejlesztette tovább: az eredeti 3 emeletesről 4 emeletesre építette át, iparvágányt épített, gőzgépet állított üzembe. A Rosenthal malomnak köszönhetően a csabai liszt név szerint keresett márka lett. Az 1930-as években a malom műszaki, termelési szempontból az iparág vezető nagymalmai közé emelkedett. 1948-ban államosították és ekkor vette fel az István malom nevet. 2005-ben megszüntették működését, az épület további sorsa kérdéses.
Idővonal: 1827: az évi országos összeírásban 11 háztalan zsellér izraelita szerepel, akik között hét batyus kereskedő volt 1832-33: 16 családban 62 zsidó élt Csabán (köztük Berger Izsák, aki a Casinonak is tagja lett, tehát a nemesi és értelmiségi réteg is befogadta őt) 1872:. Rosenthal Márton megvásárolt egy 1851-ben épült malomépületet, és fiaival, Adolffal és Ignáccal felépítette Magyarország második legnagyobb vidéki malmát.