Mielőtt tovább sétálsz a következő helyszínre, olvasd el a balatonboglári zsidó közösség történetéről szóló rövid összefoglalót!
Balatonboglár több mint 800 éves történetének egyik legmeghatározóbb időszaka az a közel 100 év, amit az idetelepült zsidóknak köszönhet a település. Bogláron a 20. század első feléig békében élhettek együtt katolikusok és izraeliták. A zsidó vallású lakosság megjelenéséről az 1850-es évektől kezdve beszélhetünk, amikor is kb. 350 fős településen már 13 zsidó származású ember lakott, amely az 1862. évi összeírások szerint 122 főre emelkedik. Kezdetben jellemzően az Árpád utcában alakultak ki a zsidók első lakóhelyei. A családok anyagi gyarapodásával párhuzamosan egyre többen költöztek a falu központjába. Főként terményfelvásárlással és eladással foglalkoztak. Balatonboglár nagy részben a zsidó közösségnek köszönhette kereskedelmi központtá alakulását - a déli vasút megjelenésével fellendült a kereskedelem (1861), ez a zsidó kereskedőknek nagyon jó lehetőség volt arra, hogy letelepedjenek itt és megkezdjék kereskedelmi tevékenységüket. Fa-, deszka-, vasáru-, és fűszerkereskedések nyitásával és indításával gyors fejlődésnek indult a település. Az építőanyag-kereskedelem révén a helyi igények kielégítése mellett az 1890-es évek végére a balaton parti villaépítkezésekkel megteremtették a boglári üdülőkultúra, fürdőkultúra alapjait is - mocsaras, ingoványos talajú, partmenti területeket töltöttek fel, parcelláztak fel és építettek be, nyaralótelepeket hoztak létre. Az 19. század második feléig tiltva volt, hogy zsidó ember házat, birtokot szerezzen - így az Árpád utcában a kiöregedett, elhanyagolt régi kisnemesi, paraszti portákat vásárolták meg a boglárra betelepülő zsidók és ott rendezkedtek be. Majd miután anyagilag megerősödtek, betelepültek a falu központjába. A kereskedelmi és üzleti tevékenység annyira jövedelmező volt, hogy 1881-ben megalapították a Boglári Takarékpénztár Részvénytársaságot,mely 1904-ben új épületet kapott a főtéren, mely a mai Posta épülete. A település fejlődésével, új arculatának kialakulásának lépéseként felépültek az első kereskedőházak, üzeletek jellemzően a Vasút utcában, majd új utcák jöttek létre: az 1890-es évek közepén megnyitották az Erzsébet utcát, amelybe számos zsidó család költözött. Amikor olyan anyagi helyzetbe kerültek a helyi zsidó családok, a hitközségi életet is kezükbe vették - a mai Városháza közelében, az Erzsébet utcában 1901-ben megépítették zsinagógájukat, ami a helyi közösséget még erősebbé tette, majd a zsidó elemi iskolát is ebben az utcában építették fel.
Forrás: Horváth Iván: Zsidó-sorsok Balatonbogláron