A jelenlegi gimnáziumi épület 1931-32-ben épült. Az ideköltöző székesfehérvári városi polgári leányiskolát még 1876-ban hozták létre. Ekkor azonban még a mai Oskola utcában működött. Az iskola előbb Árpád-házi Boldog Margit Leánygimnázium (1932 -1942), majd Árpád-házi Szent Margit Leánygimnázium (1942-1948), ezt követően Állami Leánygimnázium (1948-1954) név alatt működött. A zsidó fiúk általában az Ybl Miklós Főreálban, míg a lányok az Árpád-házi Boldog Margit Leánygimnáziumban tanultak tovább. Mindkét iskola állami/városi kézben volt.
A két háború között születtek meg a zsidósággal szembeni első diszkriminatív intézkedések Magyarországon: az első intézkedés az 1920. évi XXV. törvénycikk (numerus clausus) volt, mely korlátozta az egyetemekre felvehető, zsidó származású hallgatók számát. Ugyan ezután az 1938-as első zsidótörvényig nem hoztak újabb zsidóellenes rendelkezést, de jellemző maradt, sőt a propaganda hatására erősödött a korszakban az antiszemitizmus.
Az 1938-as első, és az 1939-es zsidótörvények korlátozták a zsidók számát az értelmiségi, orvosi, művészi, gazdasági pályákon. Az 1939-40-es tanévig a zsidó származású lányok aránya az intézményben 17-18% között mozgott. Többségük négy évig járt az intézménybe, kisebb részük töltött nyolc évet az iskolában, érettségit is téve. A háború kitörésétől kezdve a zsidóüldözések fokozatos erősödése következtében az izraelita tanulók száma drasztikusan lecsökkent. A háború alatti utolsó tanév adatai már a deportálás utáni időszakból származnak: ekkor már egyetlen zsidó tanulója sincs az iskolának.
A kép forrása: urbsa.hu