Az egykor itt álló zsinagóga a 19. század második felében épült a hitközösség kezdeményezésére. A 66 család (242 személy) 1944-es deportálása, majd a kevés visszatérő kivándorlása után az épület pusztulásnak indult; azonban a még a 60-as években a zsinagóga belső része ép volt, majd csak a 70-es évekre üresedett meg az épület.
A visszaépült nyugati fallal érzékelhetővé vált az épület egykori mérete és egyben megszületett egy kapu is. A “belső” térben továbbra is a tóratartófülke a legfontosabb elem, amely minden zsinagógánál kiemelt jelentőségű. Az egykori tórafüggönyökre a betonplasztika emlékezet, rajta héber nyelvű felirattal: “Írd meg ezt a dolgot emlékezetül egy könyvben.” A Mózes könyvéből származó idézet egyszerre utal a zsidóság ősi történetére, de ugyanakkor a holokauszt szörnyű történeteinek megőrzését is sugallja.