A zsidók főként a lengyelországi Galíciából érkeztek Tokaj-Hegyaljára a 16-17. században. Olaszliszkán már az 1800-as évek elején megalakult az első zsidó hitközösség, mely a század közepére zsinagógát épített. Olaszliszkán tevékenykedett Friedmann Hersele (1808–1874) - a sátoraljaújhelyi Teitelbaum csodarabbinak, a haszidizmus megreformálójának tanítványa -, így a hazai haszidizmus nyüzsgő központjává vált a település. A haszid (héberül: hű/jámbor) zsidó vallási irányzat a 17. században jött létre Lengyelországban, és innen terjedt át a mai Ukrajnába és történelmi Magyarországra. A haszidizmus megalapítójának Baál Sem Tovot tartják. Ez az újfajta, mégis a hagyományokban gyökerező vallásos életmód segítette megélni a zsidó hitélet mélységeit a valláshoz korábban kevésbé kapcsolódó, arról keveset vagy semmit sem tudó egyszerű emberek számára. A Tokaj-Hegyaljára települő családok jelentős része a haszidizmust követte. Olaszliszkán kívül más haszid közösségek is alakultak ezen a környéken: Sátoraljaújhelyen, Mádon, Bodrogkeresztúron, Tarcalon, Tokajban és Kállón.
Tietelbaum Mózes újhelyi csodarabbi