1956 fémjelezte a Rákosi rendszer csődjét és gyors bukását, de ugyanakkor a forradalom leverése a Kádár korszak kezdetét is jelzi. A kádári rendszerben ‘56 csak egy erőszakos ellenforradalom lehetett, ez adta a rendszer legitimációját. A korszakban nem volt szabad azt jogos forradalomnak tekinteni. Annak ellenére, hogy a Kádár rendszer viszonylagos jólétet biztosított és a diktatúra túlkapásai is egyre kevésbé jelentek meg a mindennapokban, a rendszer nem volt gazdaságilag stabil, így a ‘80-as évektől kezdődően lassú bomlásnak indult.
A rendszerváltás egyik meghatározó momentuma volt, amikor Pozsgay Imre kommunista politikus 1989 januárjában népfelkelésnek nevezte ‘56-ot. Ezzel egy olyan tabu dőlt meg, amely felgyorsította a rendszerváltás eseményeit. Az ‘56-os események jelentőségét mutatja, hogy a harmadik magyar köztársaságot 1989 október 23-án kiáltották ki.