Mint a szobor valamikori feliratából is kiolvasható a Vörös Hadsereg nem csak felszabadította Magyarországot, hanem részt vett politika átformálásában is. A kommunista párt a sztálini Szovjetunió és a hazánkban tartózkodó szovjet katonai vezetés segítségével törvénytelen eszközökkel ragadta magához a hatalmat és látott neki az ország szovjet mintára történő átalakításának, ami negyvenévnyi elnyomást eredményezett.
Nézd meg Kovács Tibor, Dobos Károly és Bárdos Judit visszaemlékezéseit az új berendezkedéssel kapcsolatban!
Kovács Tibor 1915-ben született Kassán, zsidó családban. Édesapja, Kovács Ernő uradalmi gazdasági vezető volt, édesanyja, Geiger Janka háztartásbeli volt. Négyen voltak testvérek. Tanulmányait Kassán kezdte meg, később pedig Sárospatakra és Balassagyarmatra járt iskolába. Később Budapestre került. A II. világháború alatt munkaszolgálatra kényszerítették. Szülei és egyik testvére nem élte túl a Holokausztot. Korábban is szimpatizált a baloldali pártokkal, a háború után belépett a kommunista pártba. Párton belül fontos pozíciót töltött be, de a rendszer visszásságai miatt az emigráció mellett döntött. ‘56 után feleségével és két gyermekével az Egyesült Államokba emigráltak. Az interjú 1997-ben készült az Egyesült Államokban, Norwalkban.
Dobos Károly 1902-ben született Szolnokon, református családban. Itt kezdte meg az elemi iskolát, majd a helyi állami gimnáziumban tanult. Érettségi után Budapestre költözött, és teológiát kezdett tanulni. Egy teológiai tanulmányai alatt eljutott az Egyesült Államokba is, majd lelkész lett. A második világháború alatt hamis papírokat és keresztleveleket biztosított üldözött zsidók számára, valamint zsidókat bújtatott. A háború után a kommunisták vele együtt több vallási vezetőt is kitelepítettek különböző szegény falvakba. Így került Szank községbe. 12 év után költözhetett vissza Budapestre. Embermentő tevékenységét “Világ Igazai” kitűntetéssel díjazta a Jad Vashem intézet. Az interjú 2000-ben készült Budapesten.
Bárdos Judit Fenákel Judit néven született 1936-ban Budapesten. Gyermekkorát a békés megyei (Gyoma) Endrődön töltötte. Elemi iskolai tanulmányait is itt kezdte meg 1942-ben. Édesapja munkaszolgálatban halt meg. 1944-ben deportálták édesanyjával együtt. 1945 áprilisában szabadították fel őket az ausztriai Schwechat közelében a Vörös Hadsereg csapatai. A világháborút követően Szegedre költöztek, ahol befejezte iskolai tanulmányait. Szegeden előbb a Tanárképző Főiskolán, majd a József Attila Tudományegyetemen szerzett diplomát, ezután a helyi újság munkatársa, szerkesztője lett. 1972-től Budapesten él, előbb a Nők Lapja, majd a Családi Lap szerkesztője lett. Férje Bárdos Pál író, két gyermeke született. Az interjú 2001-ben készült Budapesten.