Olvasd el a helyszínhez tartozó információt!
Az épület impozáns méreteivel a zsidóság lélekszámát és tekintélyének súlyát fejezi ki. Érezhető rajta a szomszédos városok: Miskolc, Szatmár zsinagógáinak hatása. Az ívsoros elemmel hangsúlyozott, romantizáló főpárkány felett íves tető fedi az épületet. Alaprajzában a hagyományos (ortodox) zsinagógák elrendezését követi. A női karzatra az épület oldalhomlokzata felőli lépcsőházon keresztül lehetett feljutni. Az öntöttvas oszlopokkal alátámasztott karzat a belső teret három oldalról veszi körül. Az épületet 1975-ben a hitközség eladta a városi tanácsnak. Az ezt követő átalakításakor a frigyszekrényt lebontották, a fülkét befalazták. (A frigyszekrény restaurálva a zsinagógával egy udvaron levő téli imaházban kapott helyet.) Az épület homlokzatait eredeti formáinak megőrzésével állították helyre, a vallási szimbólumok azonban már nem láthatók. Belső terét kiállítási és kulturális célokra tették alkalmassá. 1983-tól a Rétközi Múzeum működik benne. A bejárati előcsarnokban többek között az I. világháborús zsidó áldozatok névsora, a holokauszt kisvárdai és környékbeli áldozatainak emléktáblái láthatók. A zsinagóga minden olyan épület vagy helyiség, amely a zsidóság számára imádkozásra szolgál. Az imádkozás mellett a tanulás, a közösségi és szociális tevékenység színhelye, a zsidó közösség vallási életének és összetartó erejének biztosítéka. A zsinagóga legfontosabb berendezési tárgyai:
a frigyszekrény egy szekrény vagy falmélyedés, amelyben a Tóra-tekercseket tartják. A Tóra Mózes öt könyve.
az örök láng egy lámpás, amelyet a frigyszekrény elé, annál magasabban helyeznek el.
Az emelvényen olvassa a felolvasó a Tórát, illetve a kántor itt áll az istentisztelet vezetése közben.
A zsinagógában emberi alakot nem szabad megjeleníteni. A hagyományos zsinagógára régtől fogva jellemző a női rész elkülönítése. Ez az ősi jeruzsálemi Templomban bevezetett szokást követi, s célja, hogy a nők ne tereljék el a férfiak figyelmét az imádkozásról. A zsinagógákban megjelenik a Dávid-csillag, amely egy ősi zsidó szimbólum, két egymásba fordított, egyenlő szárú háromszög. Dávid király katonái ilyen pajzsot viseltek, hogy megismerjék egymást. Férfi nem léphet be a zsinagógába fejfedő nélkül. Erre a célra bármilyen kalap vagy sapka megfelel. A legtöbb helyen kipá-t viselnek, mivel kényelmes és könnyű. Egy nő semmiképpen sem léphet a zsinagógába ujjatlan, elől vagy hátul merészen kivágott ruhában, miniszoknyában vagy nadrágban. A zsinagógában tilos dohányozni, rágózni, illetlenül viselkedni, szaladgálni.