Olvasd el az alábbi szöveget.
A középkortól kezdve egész Európában törvények tiltották el a zsidókat attól, hogy földet birtokoljanak, béreljenek vagy műveljenek. Később is csak a számukra engedélyezett foglalkozásokat választhatták, így jellemzően a falusi kisiparban, illetve városi polgári foglalkozásokban (üzleti, kisiparosi, szabad értelmiségi) pályákon helyezkedtek el. A 19. század második felétől az állam is támogatta a zsidók polgárosodását, mivel az akkori magyar társadalomban a polgári réteg igen gyenge volt. A zsidóság nagyobbik része a kis- és középpolgársághoz tartozott, legjellemzőbb foglalkozás köreikben a nyomdász, pék, szűcs, cipész és szabó voltak. Zsidó családok a nagypolgársághoz (pl. bank- és gyárigazgatók) is tartoztak, de arányuk ebben a társadalmi rétegben sokkal kisebb volt.